Európai Mobilitási Hét: Pódiumbeszélgetés a fenntartható mobilitásról Bécsben és Budapesten
20.9.2023
Bécs és Budapest nagyon hasonló célokat tűzött ki maga elé a fenntarthatóság és a mobilitás terén: mindkét város igyekszik aktívan zöldülni és támogatni a zöld(ebb) mobilitási formák - mint a kerékpározás vagy a tömegközlekedés - terjedését. Bécsben az elmúlt tíz évben egy olyan közlekedési forma is egyre népszerűbbé vált, amelyre Budapesten talán nem is tekintenek a mobilitási mix részeként, hisz olyan természetes: a gyaloglás. Petra Jens, Bécs gyalogos közlekedésért felelős megbízottja előadóként vett részt az Európai Mobilitási Hét alkalmából tartott pódiumbeszélgetésen a budapesti Városházán.
Az autókkal zsúfolt belvárosok legfőbb problémája, hogy a lakosoknak egyre kellemetlenebbé válik a környezet, ami elvándorlási hullámot indíthat be - ezt Balogh Samu, várostervező és a főpolgármester kabinettfőnöke mondta előadásában a Budapesti Városházán tartott pódiumbeszélgetésen. Budapest, ahogy az Balogh prezentációjából is kiderült, az egymást követő válságok és a pénzügyi nehézségek ellenére is elkötelezetten dolgozik a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztésén és a városi zöldfelület növelésén. Mutatják ezt az emblematikus budapesti terekről és utcákról készült képpárok is, amelyeken látható, hogy az olyan közterek, mint a Kecskeméti utca vagy a Vörösmarty tér néhány évvel ezelőtt még városi autópályaként vagy parkolóként funkcionáltak – ma pedig forgalomcsillapított vagy teljesen autómentes formában a város kedvelt sétálóhelyei.
Balogh Samu a felújítás óta autómentes Lánchidat és a nyáron az autóforgalomtól ugyancsak lezárt rakpartszakaszokat is bemutatta. Elhangzott továbbá, hogy ismét nagy igény van felszíni gyalogosátkelőkre, így Budapesten gombamód szaporodnak a zebrák az olyan fontos csomópontokon is, mint a felújított Blaha Lujza tér, hogy a gyalogosoknak ne kelljen az átkeléshez az aluljárót használni. További fontos fenntartható mobilitási projektként említette a MOL Bubi közbringarendszer kiépítését és a rollerszabályozást, amely segít rendet tartani ennek az egyébként szintén zöld mobilitási eszköznek a használata során.
Közös célok
A két város a mobilitási tervében tulajdonképpen ugyanazt tűzte ki maga elé fő célként: Bécs 2025-re, Budapest 2030-ra szeretné elérni, hogy a mindennapi közlekedésben az autóval megtett utak aránya 20 százalékra csökkenjen, 80 százalékban pedig zöldebb közlekedési alternatívákat (kerékpárt, tömegközlekedést, gyaloglást vagy egyéb fenntartható közlekedési formát) válasszanak a város lakói.
Bécsi best practice projektek a fenntarthatóbb városi közlekedésért
Petra Jens elóadásában bemutatta az osztrák főváros mobilitási stratégiájának céljait és aktuális eredményeit. A Mega-Radwegoffensive elnevezésű kerékpároshálózat-fejlesztési stratégia mellett olyan frissen bevezetett intézkedésekről is szó esett, mint a jobbra fordulási lehetőség a kerékpárosok számára a piros lámpánál. Az fejlesztések során a társadalmi ellenállásról és egyéb akadályokról is szót ejtett: a Mariahilfer Straße néhány évvel ezelőtt történt sétálóutcává alakítását hozta példának, amely eleinte széleskörű ellenállásba ütközött Bécsben, mára azonban a bécsiek birtokba vették és nagyon kedvelik - gyalogosok és biciklisták egyaránt.
Gyalogosügyi megbízottként természetesen bemutatta a bécsi kerületekre szabott "gyaloglási mesterterveket", amelyeknek a gyalogos infrastruktúra fejlesztése a célja. Szó esett még sétáló appokról és térképekről is, amelyek a gyalogos közlekedést hivatottak népszerűsíteni, valamint a forgalomvédett iskolautcákról. Külön kiemelte a jelenleg is futó LiDo projektet, amely egy kifejezetten autós környéken, a Duna bal partján található Floridsdorfban és Donaustadtban tűzte ki célul az aktívabb közlekedés, vagyis a gyaloglás népszerűsítését.
A kulcs a kommunikáció
Az előadások után pódiumbeszélgetés következett a két előadó és Halász Áron moderátor, a Klíma és környezetügyi Főosztály szakreferense részvételével. Szó volt többek között a fizetős parkolásról, az iskolautcákról, valamint a fenntartható projektek tervezési folyamatairól és kommunikációjáról is. Petra Jens kiemelt fontosságúnak nevezte a jól megválasztott pilotprojekteket és a pozitív kommunikációt a lakosság felé. Ennek során mindig érdemes azt hangsúlyozni, hogy az emberek az adott projekttel mit nyerhetnek, és sosem azt, hogy miről kell lemondaniuk érte. A beszélgetés után a nézők és a sajtó képviselőinek kérdései következtek.
A fenntartható mobilitásról szóló tapasztalatcsere másnap egy zártkörű workshop keretein belül, városi szakértők és döntéshozók részvételével folytatódott Bécs Város Nemzetközi Irodájában, Budapesten.